Mit mérünk vérnyomásméréskor?

A vérnyomásmérés során a szív pumpáló munkáját, összehúzódásának és elernyedésének váltakozását mérik. A mérőkészüléken ezért két értéket látunk:
-    Szisztolés nyomás- felső érték, a szív összehúzódásakor mérhető.
-    Diasztolés nyomás- alsó érték, akkor mérhető, mikor a szív ellazul két ütés között.

Mi számít alacsony vérnyomásnak?

Az egészségesnek mondható vérnyomástartomány 90/60 és 120/80 Hgmm (higanymilliméter) közé esik. Ha az értékek tartósan 90 vagy 60 alá esnek, akkor beszélhetünk alacsony vérnyomásról. Ez elsőre meglepő lehet, hiszen sokszor a 90 körüli felső értéket is nagyon alacsonynak érzékelhetjük. Az alacsony vérnyomás megítélésénél azonban nem csupán a mért számok számítanak, hanem figyelembe kell venni azt is, társulnak-e hozzá kellemetlen tünetek – például szédülés, gyengeség, ájulásérzet – vagy egyéb háttérbetegség. Olvassa el korábbi blogcikkünket, ahol részletesebben is bemutatjuk a tüneteket: A magas vagy az alacsony vérnyomás jelent nagyobb kockázatot?

Az alacsony vérnyomás okai

Az alacsony vérnyomásnak lehet ártalmatlan, alkati sajátosságokból fakadó oka. Ilyenkor, ha nem okoz tüneteket, nincs vele teendő. Azonban elképzelhető, hogy egy háttérben meghúzódó betegség társtüneteként van jelen. 
Primer – alkati- okok 
A sportos, egészséges, vékony testalkatú fiataloknál jellemző lehet az alacsony vérnyomás, amiről sokszor nem is tudnak. Ilyenkor nincs szó betegségről, ez csupán egy alkati adottság. Jelenléte általában teljesen tünetmentes, esetenként előfordulhatnak enyhe kellemetlenségek, például fáradékonyság, fejfájás.   
Másodlagos – szekunder- okok
Ebben az esetben az alacsony vérnyomást kiváltja valamilyen háttér ok. Ez lehet tartós vagy átmeneti állapot.

Átmeneti állapotok, amelyek vérnyomáseséssel járhatnak:
•    tartós ágyban fekvés – a helyzetváltoztatás vérnyomáseséssel járhat
•    kiszáradás – nem megfelelő folyadékbevitel hatására csökken a keringő vér mennyisége, ami vérnyomásesést okozhat. Ez főként erős izzadáskor, vagy hányással hasmenéssel járó betegségek esetén lehet gyakori.
•    nagy étkezés (étkezés utáni hipotenzió) - amikor egy kiadós ebéd után hirtelen levertség, szédülés jön ránk. 
•    terhesség - keringési rendszer folyamatos terhelése nő, a hormonok pedig meglazítják az ereket, így a vérnyomás akár jelentősen csökkenhet.

Betegségek, amelyek alacsony vérnyomást okozhatnak:
•    cukorbetegség
•    Parkinson-kór
•    szívritmus zavarok
•    magasvérnyomás gyógyszerek (helytelen dózis vagy nem megfelelő gyógyszer esetén)
•    jelentős vérveszteség
•    vitaminhiány (pl. B12-vitamin és folsav hiánya)
•    kórosan alacsony testsúly
•    egyes vírusfertőzések

Az alacsony vérnyomás típusai

Az alacsony vérnyomás, más néven hipotenzió, sokak életét megkeserítheti. Két fő típusát különböztetjük meg: 

1. Orthostatikus hipotenzió – amikor a hirtelen testhelyzet váltása okozza a problémát
Biztosan előfordult már Önnel is, hogy amikor reggel hirtelen kellett felpattannia az ágyból, szédülést érzett, meg kellett kapaszkodnia, hogy el ne essen. Esetleg egy rövid időre a látása is elsötétült, akár el is ájult, vagy annak közelébe került. 
Mi történik ilyenkor? A vér hirtelen „lezuhan” a lábakba, és a szív-érrendszer nem tud elég gyorsan alkalmazkodni. A vérnyomás leesik, az agy kevesebb oxigénhez jut, és ez okozza a tüneteket.

2. Idegi szabályozású hipotenzió – amikor a szervezet „félreért” egy helyzetet
Képzelje el, ahogy 10 évesen áll a júniusi tűző napon a tanévzáró műsoron. Az igazgató hosszasan beszél, a versmondó búcsúverset szaval, az iskolai kórus is dalra fakad. A forró beton már hullámzik a távolban, árnyék szinte semmi. Már érzi, ahogy a lábai egyre gyengülnek, nem tudják tartani a testét, összecsuklik, lehet az eszméletét is elveszíti. 
Ez egy tipikus esete az idegi szabályozású hipotenziónak. Ilyenkor a szervezet hibásan értelmezi a helyzetet, és „túlkorrigál”: lelassítja a pulzust és/vagy kitágítja az ereket, ezzel hirtelen vérnyomásesést okoz, amely akár ájulással is végződhet.

Komolyan kell vennünk az ilyen eseteket?

Életünk során szinte mindannyian átéltünk már ilyen vagy ehhez hasonló helyzetet. Önmagában egy-egy epizód még nem utal betegségre. Akkor beszélünk kórosan alacsony vérnyomásról, ha a tünetek rendszeresen jelentkeznek, és tartósan rontják az életminőséget. 

Milyen kockázatai lehetnek az alacsony vérnyomásnak?

Alacsony vérnyomás esetén a vér tartósan, az egészségesnek tartott nyomásnál kisebb nyomással áramlik az erekben, ami akár a létfontosságú szervek működésére is hatással lehet. 
Agy: az agy csökkent oxigénellátottsága mentális zavarokhoz, zavartsághoz, akár stroke kialakulásához is vezethet.
Vesék: megfelelő oxigénellátás hiányában romlik az egészséges veseműködés.
Szív: mivel a szívnek többet kell dolgoznia, hogy a megfelelő vérellátást biztosítani tudja, tachycardia – magas pulzus, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegséggel is kialakulhatnak.
Az alacsony vérnyomás tüneteitől szenvedőknek tehát fontos, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék értékeik alakulását, hogy csökkenthessék a szervi károsodás kockázatát.

Mit tegyünk az alacsony vérnyomás ellen?

Mivel az alacsony vérnyomás sok esetben tünetmentes, gyógyszeres kezelése ritkán indokolt. Néhány egyszerű, kézenfekvő praktikát azonban könnyen alkalmazhat, ha a tünetektől szenved:

• Lassan változtasson pozíciót - fekvésből ülésbe, ülésből állásba
• Igyon sok folyadékot, hidratáljon megfelelően
• Táplálkozzon változatosan, gondoskodjon a megfelelő B12-vitamin- és folsavbevitelről.
• Mozogjon rendszeresen: az aktív izomműködés segíti a vér megfelelő áramlását. Kezdheti fokozatosan, néhány egyszerű otthoni fitness gyakorlattal, amit a napi rutinja részévé is tehet.
• Viseljen kompressziós zoknit vagy harisnyát: rendszeres viselése csökkenti a vénás pangás esélyét
• Mérje rendszeresen vérnyomását: válasszon megbízható készüléket, hogy vérnyomásértékeit mindig nyomon követhesse. Korábbi - Mit kell tudnia egy vérnyomásmérőnek? – című blogcikkünkben összefoglaltuk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a készülék kiválasztásakor.

Az alacsony vérnyomás a legtöbb esetben tehát nem okoz komoly egészségügyi problémát, hiszen gyakran alkati sajátosság áll a hátterében. Ugyanakkor, ha a vérnyomás rendszeresen 90/60 Hgmm alá esik, és mellé kellemetlen tünetek (például szédülés, gyengeség, ájulásérzés, agyi köd) is jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni. A rendszeres vérnyomásmérés ebben az esetben is kulcsszerepet játszik a szövődmények megelőzésében és abban, hogy időben felismerje a háttérben meghúzódó okokat.